Az utóbbi hetekben rengeteg hírt hallhattunk a főként Törökországot és Szíriát, de további kelet-európai országokat is sújtó földrengések tragikus hatásairól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az 50 ezernél is több áldozatot követelő katasztrófa mintegy 110 milliárd dollár értékű anyagi kárt okozott. A nemzetközi összefogásból hazánk is kivette a részét, a kutató- és mentőcsapatok delegálásán kívül több tonnányi segélyszállítmányt küldött Magyarország az érintett területekre. A mentőcsapatokkal párhuzamosan azonban a felelősök keresése is megindult Törökországban. A török igazságügyi minisztérium közleménye szerint közel 200 személyt tartóztattak le az építésügyi szabályok nem megfelelő betartása miatt, és további 626 személyt gyanúsítanak olyan esetekben, ahol épületek részben vagy teljesen összeomlottak – a letartóztatottak között kivitelezők, épülettulajdonosok és üzemeltetők is vannak. Az eset kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy egy esetleges magyarországi földrengésnek milyen jogi következményei lennének az érintettekre és kiket vonnának felelősségre. A kérdésről a Portfolionak Bordás Robin, az OPL gunnercooke ügyvédi iroda munkatársa mondott szakmai véleményt.
Azt követően, hogy Oroszország leállította többek között a Lengyelországba, Bulgáriába és Finnországba történő gázszállításokat, a hazai ingatlanpiaci szereplőknek is át kell gondolniuk, hogy milyen következményei lennének, ha Magyarország is jelentősen kevesebb gázt tudna importálni. Az elérhető gáztartalékokról és alternatív szállítási útvonalakról a szakértők véleménye is eltér, ami nehezíti a gazdasági szereplők energiahasználatának tervezését. Ha nincs elég gáz az országban, az akadályozhatja vagy korlátozhatja a bérbeadott ingatlanok fűtését is. Milyen hatással lehet ez a meglevő bérleti szerződésekre? Mit tehetnek a bérlők és a bérbeadók? Az OPL gunnercooke ügyvédi iroda ingatlancsoportjának munkatársát, dr. Tóth Pétert kérdeztük.
Az ukrán-orosz konfliktus háborús helyzetté fokozódása az elmúlt időszakban kihatással lehet a piaci szereplők szokásos működésére, zavarok léphetnek fel az ellátási, beszerzési, szállítási láncban. A kialakult helyzet szükségessé teheti az üzleti partnerekkel (pl. beszállítók) kötött szerződések átvizsgálását és aktualizálását, különös tekintettel a vis maior rendelkezésre - derül ki a Noerr & Társai ügyvédi iroda vendégcikkéből.
Csaknem egy évvel a COVID-19 járvány kitörését követően számos vezetőben fogalmazódik meg (újra) a kérdés, hogy milyen hatást gyakorol a világjárvány a vállalat szerződéses viszonyaira. Mentesülhet-e a társaság a koronavírus miatt vis maior-ra hivatkozással valamely korábban vállalt kötelezettség alól? Illetve ugyanez fordítva: köteles a beszállító eleget tenni vállalásainak akkor is, ha azok a járvány, illetve az arra reagáló kormányzati intézkedések révén ellehetetlenülnek vagy teljesítésük aránytalanul nehezebbé válik? Milyen áron kénytelen a cég leküzdeni a szerződéses kötelezettségei teljesítését nehezítő, a koronavírussal összefüggésben álló akadályokat? Esetleg szükséges-e a cég szerződéseit újrafogalmazni, vagy legalábbis az újonnan kötendő szerződésekbe kifejezett rendelkezést beiktatni a koronavírus lehetséges következményeire vonatkozóan? A témáról Perlaki Szabolcs ügyvédet, az OPL alapító partnerét kérdeztük.
A koronavírus járvány idején a gazdaság egészében, benne a kereskedelmi ingatlanpiacon is kulcskérdés lett, hogy pontosan hogyan kell értelmezni a bérleti szerződésekben szereplő ’vis maior’ kifejezést és mit kell vizsgálni ezzel kapcsolatban. Vezető jogi irodák segítettek megfejteni.
A republikánus jelölt élesen bírálta az ABC csatornát.
Cáfolta Emmanuel Macron, hogy a politika állna az ügy mögött.
Hasznos listát adott ki a Belügyminisztérium.
Mit mutatnak a friss béradatok?
Bírja a magyar gazdaság a drasztikus emelést?
Kijózanító beruházási adatok érkeztek.
